Krematóriumok kora III.
Az előző rész ezen a linken át érhető el. Az abban vázolt észrevételeim most úgy összegződnek bennem, hogy a XIX. század második felére az addigi apróbb-nagyobb változások a holtakhoz – és ezzel a hagyományokhoz – való viszony megváltozásának lehetőségét vetették fel.
Szemben az ezt az átmeneti időszakot megelőző keresztény korszakkal, ahol a holtak az idők végéig a számukra felszentelt földben nyugodhattak, a holtak elégesés(sel való eltüntetés)e (és ezzel az addigi hagyományok negligálása) vált (sok más mellett először) vita tárgyává, majd óriási felháborodást keltő, napjainkra azonban megszokottá és ezért mindennapossá vált gyakorlattá.