Események és botrányok
Hollétünk hangtalan egyhangúságát események tördelik ittlétté. Az esemény (nem feltétlenül ki)alakulás. Az alakulásokat azonban nem azonos módon érzékeljük.
A kedvezőeket annyira természetesnek tartjuk, hogy sokszor észre sem vesszük. A kedvezőtleneket botrányosnak véljük, és hajlamosak vagyunk konfliktusként (akár (társadalmi) konfliktussá nagyítva) keresni rá megoldást.
Nem ezért – hanem mert két botrányosnak vélt esetbe botlottam – döntöttem úgy, hogy az eseményeknek és a botrányok tárgyalásának rovatot nyitok.
Hol másutt, mint az eredetileg a születés által közvetlenül (főként az anya számára) adott problémákkal próbáltam sikertelenül, majd nem kis ellenérzést kiváltva a születéssel (inkább csak elvileg, és átmenetileg) elfoglalhatóvá lett helyről való távozással, a halállal (de inkább csak halandóságunk tényével) való szembenézést tárgyaló blogomon, azaz itt. Mert ami a két végpont, a születés és a halál között történik, ha a születés szemszögéből nézzük, esemény, ha halandóságunk szempontjából, akkor botrány. Hogy van-e a nézőpontokon túl különbség a kettő között, arról majd más alkalommal írok.
Az elsőnek talált botrányos esetről is először a lux.blogomon, hétfőn (2009. október 5-én).