A bíróság ítéletét nem botrányosnak, veszélyesnek, de ugyanakkor – sajnos – logikusnak tartom. Lett abból kára valakinek, hogy doktornak hazudta magát az alpolgármester – milyen jó ezt ebben az összefüggésben leírni: – úr? Nem valósította tehát meg (például magát orvosnak kiadva) a kuruzslás tényállását, ál ügyvédként – felteszem – pénzt sem fogadott el jogi tanácsért, egy szó, mint száz, nem szélhámos – csak politikus.
És a bíróság ítélete, bármennyire is veszélyes, csakugyan logikus, és nemcsak azért, mert az ország miniszterelnöke évekig magyarázta sikerrel, hogy nem kell lemondania azért, mert egy – ahogyan az már politikusok között szokás – kiszivárgott beszédében beismerte, hogy évekig hazudott. Ő sem szélhámos természetesen, csak hát ő is – az ezredfordulón és Magyarországon – politikus. És ki tudja, pontosabban nagyon úgy néz ki, hogy majd tavasztól esetleg – nem megtudjuk, csak megsejthetjük -, hogy rosszabbul jártunk-e, hogy ő és nem ellenfele lett a miniszterelnök.
Mondani nyilván azt fogja, ahogy mondja is, hogy akkor minden másként, és jobban alakul, de ha most nem alakul jobban, és mondani pedig – mint várható – azt fogja, hogy mindenről az elődje tehet, akkor nem fogjuk megtudni, legfeljebb találgathatunk, és legfeljebb visszaszavazzuk az öszödi hőst.
És ez az igazán – nem botrány, mert megszokott – csak botrányos, ami viszont sajnálatos módon ugyan, de logikussá teszi a bíróság egyébként valóban nagyon furcsa és veszélyes döntését.

Logikus, mert pártok is és főként a nép, az istenadta nép nemcsak szentesíti, de meg is alapozza ezt a nagyon furcsa és veszélyes. joggyakorlatot.
Hogyan, és miért lenne bűncselekmény az, aminél a doktori cím jogtalan használatából látható módon kisebbrendűségi komplexusát szánalmas, és piti nagyzási hóborttal kompenzáló – és ennek következtében a vezetésre kétrendbelileg alkalmatlan egyébként jó arcú – fiatalembert az őt jelölő párt nem visszahívja, lnem emondatja, hanem a bíróság ítéletére vár.
Hogyan ítéljen a bíró(ság)?
Menjen szembe a politikával?
Azt még csak-csak, de csak nagy ritkán és óvatos megfontoltsággal.
Hanem mit fontoljon?
Felvilágosult korunkban, ráadásul a demokratikus fordulat után húsz évvel nyilvánvalóan a népakaratot! Meg fogják választani a fiatalembert? Nyilvánvalóan, ahogyan az esztergomi vezetőtársát is, aki a róla szóló híradások alapján ugyan jóval cezarománabbnak, és paranoidnak tűnik, de ha ez a választókat nem zavarja, akkor vagy a híradások torzak, vagy én tévedek a megítélésében. Mit tehet, és ugyan miért kellene a bíróságnak bármit is tennie bármelyik ügyben?
Miért pont nekik kellene, és miért pont ők kezdenék?