A(z archetípus jellege és a) holocaust archetípus eredete
Az alábbiakban szociálisnak a szavak és gondolatok képzeletbeli halmazának azon elemeit nevezem (és használatával azokra utalok), amelyek a társadalmat (meg)alkotó (és az azokhoz kapcsolódó) elemekre (referáltak és) referálnak (fognak referálni, illetve ezekre referálhatnának).
1/ a szociális kialakulása a szociális biológiai feltételeinek a biológiai optimalizálódásával (az evolúcióval) párhuzamosan zajlott legalább 2.5 millió éven át. (A legrégebbi kőeszközök ilyen idősek! – és ekkor még – úgymond! – csak biológiai előzményeink/rokonaink éltek ugyan a Földön, de:
2/ az emberré válás kulturális következményei (tűz, kőeszközök megmunkálása) áttörték (a még ténylegesen meglevő) biológiai határokat.
3/ A preferencia átbillenése biológiai/szociális determinációból szociális/biológiaiba mintegy 100.000 éve történhetett. Akkor “gyorsul fel” először az idő annyira, hogy néhány (eleinte tíz)ezer év kellett csak olyan változásokhoz (a szerszámkészítésben, barlangrajzok, temetkezés megjelenése), amilyenhez mérhetőekhez előzőleg évmilliók/százezrek.
4/ A szociális determináció prioritása radikálisan megváltoztatta az ember biológiáját is, de nem evolúciós alapon, hanem az első “holokauszt” sorozattal! A neander völgyinek nevezett változatunkat biztosan kiirtottuk, de a többi embertípus vajon hová lett?
5/ Nem “elődeink” irtották ki, hanem máig tartó (járványszerű és gyilkos) pszichózis szedte áldozatait, azaz:
6/ az évmilliókon át tartó kulturális akkumuláció eredményei ekkoriban (mintegy 100.000 éve) összegződtek xenofóbiává.
7/ A xenofóbiát (utoljára még) a biológia regulázta. Látható céltárgyakat produkált a xenofóbia számára.
8/ Ez a fiziológiai alapokon meghatározó (bio-kulturális) különbségeket tételező gondolkodásmód/előítélet nem zárult le a Nürnbergi perrel, máig ennek logikája mentén keressük, és igyekszünk azonosítani “elődeinket”, akiket azonban így sikerül azonosítani, azok nem a mi, hanem sokkal inkább a minket övező pusztító káosz elődei és máig hatóan a megalapozói.
Alapítók: a hülyék uralta embertelen világának megalapító.
I. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy az a realitás, amit az archetípus(ok) jelöl(nek) kevésbé (csak közvetett módon) biológia, semmint szociális(an közvetített) eredetű(ek). A közvetítés nem annyira átadást, semmint és elsősorban transzformációt jelöl. Helyes módon főként és elsősorban) a transzformációra referál (mert).
II. A transzformáció a(z általa) transzormált intencióját nemcsak megváltoztathatja, és nem is csak z fokkal (z= 0, 360, vagy 0 és 360 közötti szám), hanem (n,z) fokkal.
II/1 Az (n, z) olyan gömbfelület felületi pontjaihoz rendelhető számpárok sorozatát jelöli, melynek sugara nullától a végtelenbe tart. Ebből következően:
II/2 A transzformáció a a transzformáltat intenciójának megváltoztatás mellett nemcsak moderálhatja (hatását erősítheti és csökkentheti), de 0-ra is redukálhatja.
III. A fentikben jelzett alakulás olyan vektortérként képzelhető el, amelyen a vektorok kölcsönhatása felületek változásaként írható le (csak és merőben) elvileg.
Tags: archetípus, emberré válás, Holocaust, holocaust archetípus, Új cimke létrehozása
2010. április 10. szombat - 10:56 de.
látom nagyon rá vagy cuppanva a biológiára, csányi, bereczkei meg a többiek ezt meseterfokon művelik, a te műveltséged nélkül. de a biológiain a kultúra úgy mutat mint tehénen a ruha.
2010. április 10. szombat - 11:55 de.
Köszönöm, nagyon megtisztelő, bár némiképp túlzó, amit írsz.
A (közvetlenül!) biológiai determinációra aggatni akart kultúra nemcsak, mint tehénen a ruha, de annyira áporodott, hogy (időnként olyan) fullasztó (mint a holokauszt).
Más kérdés, hogy kompetenciahatárok áthágása nemcsak az átriológiához hasonló(an rettenetes) eredményekhez, de szükségképpen vezet (el). Interdiszciplínákként ugyanis ugyanaz az korlátoltság nem csupán reprodukálódik, de hatványozódik, aminek oka nem a részterületek szintetizálatlansága, hanem összeillesztetlensége.
A filozófia zoknija helyett a szabók és a cipészek (külön-külön helyénvaló!) ismereteinek a legkülönfélébb szintéziseinek a termékeit igyekeznek – általában nem is saját lábukra! – hanem a többiekére erőltetni. Így és ezen az úton lesz a bölcsesség szeretetéből a hülyeség mind leplezetlenebb tombolása.